A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium rövid története

A Szent Imre herceg nevét viselő budai ciszterci rendi gimnázium alapításának gondolata és kivitelezése Békefi Remig zirci apát munkásságát dicséri, aki 1912-ben indította az iskolát, miután elfogadtatta az akkori kultuszkormányzattal (gr. Zichy János minisztersége) a fejlesztésre kerülő dél-budai régió igényeit szolgáló intézmény ciszterci rendi felvállalását.

A zirci apát az alapítás érdekében abban az évben vásárolta meg a Gellérthegynek a Lágymányos felé ereszkedő lábánál a ma Ménesi út és Villányi út közé eső területet, ahol iskolát, templomot és rendházat tervezett felépíteni. Az iskola beindítása érdekében azonban szükség volt azonnal használható épületre és Remig apát ennek érdekében kérte és kapta a székesfővárostól használatra a "… Váli utcai községi elemi iskola épületének III. emeletén lévő… helyiségeket a zirci apátság által létesítendő gimnázium elhelyezése céljából…"

A budai Szent Imre Főgimnázium első osztályának tanévnyitó Veni Sancte-ját 1912. szeptember 5-én a zirci apát mondta és megindult a tanítás a Bitter Illés igazgató által irányított első (akkor 4 fős) tantestület tagjaival és az első osztály 48 diákjával. A gimnázium az évenként belépő új évfolyamokkal 1919/1920-ra épült ki "teljes vertikumban" és bocsátotta útjukra első érettségizőit. Addigra az iskola egyre ismertebbé és elismertebbé vált magas színvonalú tantárgyi-szakmai és következetesen igényes nevelési-pedagógiai, sőt közéleti szinten is jegyzett tevékenysége kapcsán.

Az 1919-es évben indult el, Brisits Frigyes (irodalomtudós-magyartanár, később igazgató) irányításával az önképzőköri munka és alakult meg a 25. sz. Szent Imre Cserkészcsapat. Bitter Illés kezdeményezésével alakult meg 1920-ban a Foederatio Emericana, túlmutatva a gimnázium horizontján, de mégis ide is alapozva. A még Bitter Illés által indított iskolai énekkar Rajeczky Benjámin vezetése alá került, aki 1926-ban zenekart is szervezett, utóbb a cserkésztevékenységbe is "beleszőtte" a magyar zene szerető ápolását. A Ciszterci Diákszövetség az első "kiérettségizett" osztályból való Szüllő Árpád elnökletével 1922-ben jött létre.

A közbejött világháború és az összeomlás azonban meggátolta annak a szándéknak érvényesülését, hogy a zirci apát felépítse a tervezett épületeket és a "forradalmak és Trianon korának" óriási megrázkódtatásai sem kedveztek a programnak.

1924-ben elhunyt az "alapító" Remig apát, akit a kormány nevében gr. Klebelsberg Kúnó búcsúztatott.

Munkáját Werner Adolf zirci apát folytatta olyan nagyszerű munkatársaktól támogatva, mint Kiss Albin irodaigazgató és főleg Hagyó-Kovács Gyula (a ciszterciek előszállási uradalmának vezetője), aki hallatlan gazdasági-gazdálkodói érzékkel és szervezőkészséggel "állított elő" pénzforrásokat az új vállalkozásokhoz. A gimnázium új épületének felépítéséhez a a zirci apát által beruházott nagyobbik rész mellett az állami hozzájárulást a már említett kultuszminiszter közvetítette, aki 1927. október 9-én az alapkőletételnél tette meg az első kapavágást.

A híresen szép iskolaépület tervezője a műépítész-egyetemi tanár Wälder Gyula volt, aki neobarokk ihletésű és hangulatú, de modern iskolát illesztett a hegy lábához. A munkálatokat a szerzetesrend részéről a kiváló természettudós és nagyszerű pedagógus Hadarits-Endrédy Vendel (később igazgató, majd zirci apát) irányította - ragyogó gyakorlati érzékkel.

A gyönyörű új iskolaépületben 1929. szeptemberében indult meg a munka a Váli útról történő "áttelepülés" után. Szeptember 8-án celebrálta az akkor már Clairvaux-i apáti címet is viselő Bitter Illés igazgató az első ünnepi szentmisét az iskola kápolnájában. Szeptember 15-én volt az iskolaavatás, amelyen a közéleti méltóságok sorában a kormányzó is megjelent.

Nagyszerű új korszak kezdődött, amelynek jelentősége - és ez bízvást mondható - országos érvényre emelkedett, lévén a rendkívül magas színvonalú pedagógiai munka eredményeként a tudományok, művészetek és a közélet majdani kiválóságainak egész sora készült fel itt a továbbtanulásra, és általában „az életre”, de aki nem is emelkedett (emelkedhetett) később jeles pozícióba, az is magával vitte a magas szintű tudást, igényességet és a ciszterci szellemiség ihletését, amiről olyan sokan emlékeznek meg mindmáig (akár életük alkonyán) a valamikori diákok közül.

Az iskola kiválóan berendezett és korszerűen felszerelt épületében a már említett és más kitűnőségek mellett olyan tanárok dolgoztak, mint Schwartz Elemér, Kühn Szaniszló, Lovas Ambró, Magdics Gáspár, Schilling Rogér, Palos Bernardin, Nagy Nándor, Csizmazia Placid, 'Sigmond Lóránt, Pataki Vidor, Hegyi Kapisztrán, Szödényi Demjén, Szomolnoki Gedeon, Kalmár Ödön, Golenszky Kandid, Pomázi Celesztin, Suhajda Róbert stb., mégpedig kiváló eredménnyel.

Időközben nagy változások történtek a ciszterci rend és a gimnázium életében. Bitter Illés igazgató 1938-ban nyugalomba vonult és utódja rövid időre Hadarits-Endrédy Vendel lett, akit azonban Werner Adolf apát elhunytával 1939. március 18-án a zirci kongregáció elnök-apátjává választottak. Ezután - egészen az államosításig - Brisits Frigyes töltötte be a gimnázium igazgatójának tisztét.

A Ciszterci Rend Szent Imre Gimnáziuma a negyvenes évekre az ország legjobb gimnáziumainak egyikévé vált, tanulóinak száma 800 fő körül alakult és évente 90-100 "érett" diákot bocsátott ki falai közül.

A háború - az ostrom - kegyetlenül elbánt az épülettel. Bombatalálat és sok belövés érte, a felszerelések és berendezések pótolhatatlan károkat szenvedtek, de a működési lehetőségeiben súlyosan gátolt szerzetesrend, a családok és a diákság segítő erőfeszítésével a legszükségesebb helyreállításokat elvégezte.

Újraindult a munka és további kiváló eredmények születtek, ám 1948-ban megszakadt a Ciszterci Rend és iskolája működésének folytonossága azzal, hogy sorra került az egyházi iskolák államosítása az új hatalom berendezkedésének egyik meghatározó elemeként. Brisits Frigyes igazgató azonban az 1948-as év májusán, az érettségiző osztályok ballagási ünnepségén, már értesülve az államosítás bekövetkeztéről, reménytelen helyzetben jelentette ki: "Mi itt állunk, mi itt várunk, mi itt maradunk!"

Az azóta elhíresült kijelentés talán a beláthatatlan jövőnek, a mindenen túlmutató reménynek szóló üzenet, a dolgok végső értelmére és végső igazságára történő hivatkozás volt. A következő tanévet ugyanis már a "Budapesti XI. ker. Állami Szent Imre Gimnázium" néven jegyezték.

1950. szeptemberétől az iskola József Attila nevét viselte. A következő évtizedekben azonban a teljesen megváltozott körülmények között is élt, létezett, sőt lélegzett a ciszterci múlt hagyománya, természetesen keveredve-összevegyülve más törekvésekkel, sajátosságokkal és hatásokkal, illetve azoktól független önállósággal is. Ez a sajátosság bizonyos elfogadottsággal és elismertséggel érvényesült a társadalmi környezetben és a József Attila Gimnázium életének sajátos színezetet kölcsönzött. A rendszerváltással bekövetkező változások körülményei közepette megnyílt a valamikori egyházi iskolák visszaigénylésének lehetősége és a Ciszterci Rend, illetve dr. Kerekes Károly zirci apát megragadva az esélyt - más jeles iskolái mellett - kérte budai gimnáziumának visszaadását is.

A József Attila Gimnáziumban 1992. szeptemberétől már egyházi beiskolázású osztályok is indultak, miközben évekig tartó tárgyalások kezdődtek a Budapest XI. kerületi Önkormányzat, a Ciszterci Rend, illetve a zirci apát és állami főhatóságok részvételével az iskolaátadás lehetséges módozatairól. Végül az iskola épületében működő József Attila Gimnázium fokozatos áttelepítése mellett 1997-ben indult újra a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium.

Az iskola fenntartója a Ciszterci Rend Zirci Apátsága, illetve Dr. Zakar Ferenc Polikárp zirci főapát, igazgatója dr. Párdányi Miklós. Eredetileg az önkormányzati gimnázium ciszterci beiskolázású osztályainak jogviszonyát egy intézkedéssel megváltoztatva "állt fel" a Szent Imre Gimnázium 4 évfolyamos rendszere és azóta folyamatosan, "alulról építkezve-beiskolázva" alakítja ki új egyensúlyát. Lényeges változást eredményezett az a törekvés, hogy az iskola 8 évfolyamos képzést is kialakítson. Így az örökölt 4 évfolyamos gimnáziumi szerkezet részarányának csökkentése mellett 1998 őszén került sor a 8 évfolyamos gimnázium beindítására - felmenő rendszerben.

A "vegyes arculatú" (4 és 8 évfolyamos gimnázium) iskola várhatólag 2006-ra alakítja ki végső szerkezeti egyensúlyát. Az iskola pedagógiai programja - a magas színvonalú tantárgyi-tartalmi képzés követelménye mellett - kiemelten hangsúlyozza a nevelés és közösségiség fontosságát és a (zömében civil, de elkötelezett és a programot valló-vállaló) tantestület a "ciszterci családiasság" szellemében, komolyan törekszik annak érvényesítésére a mindennapi gyakorlatban.

Nyomtatható verzió