Párdányi Miklós

igazgató (1997-2012)

Fakuló emlékeink sorában előkelő helyen áll az a Villányi úti épület. Iskola, ciszterci gimnázium, ahol annak idején nagy tudású férfiak fogták meg kezünket és vezettek a sok új ismeretlen felé.


De elmentek ők már mind, csak az épület maradt itt. És a szellem világa, a tudás és a hit, amely már egy megújult ciszterci jelvény alatt világol a nyüzsgő diákhadakra. Lüktető élet folyik a régi falak között, ciszterci diáknak lenni ismét rangot jelent.

Pedig az újrakezdés munka volt, nagy munka, héroszi küzdelemmel párosulva, ma már kevesen gondolnak rá. Azóta folyik a léleképítés, de most már úgy mondják: napi gondokkal. Akkor is, most is ugyanaz a vezető, őt, a halkszavú igazgatót szeretnénk bemutatni.

Amíg eljutunk az igazgatói irodáig, szembeötlik egy-két jelenség, ami a mi időnkben bizony nem volt. Például zárva van a földszinti csapóajtó. Ha ki akar valaki jönni az épületből, csöngetni kell a portásnak.

Más. A lépcsők mentén a falakon tablók: üveg alatt az iskolaalapító okirat, tervrajzok, iskolateremtő dokumentumok, fényképek az ősökről, akik létrehozták ezt a hatalmas épületet. Fehér-fekete reverendások, akik értelmiségieket neveltek ennek a szerencsétlen huszadik századi hazának. Ez már nemcsak múltidézés, tisztelgés, ez már pedagógia a falakon is. Ez is új. Lépjünk be a párnázott ajtón.
IGAZGATÓ – nem nyolcórás munkaidőben.

Dr. Párdányi Miklós, 60 éves, történész.Szikár, sportos alkat, munkában, mozgásban élénk, ezért is került ide az életkor. Meg hogy igazolja, hogy gyűlhetett fel benne ennyi tapasztalat.(Fényképéről a kötelező tablóképi szigor tekint le ránk.)


Születés, család

– minden életrajz ezzel kezdődik, mégis kezdjük itt az iskolával, az épülettel. Igaz, hogy életében meghatározó volt ez a sárga épület?
Születésemtől fogva budai vagyok, de életem első hat hetét pincében töltöttem, így csak jóakarattal mondható, hogy itt láttam meg a napvilágot. Ekkor, 1944 végén kezdődött Buda ostroma.

A Villányi úti épület? Igen ide jártam négy évig, itt a József Attilában érettségiztem 1963-ban, majd töltöttem tanárságom első boldog tíz évét. Majd egy kis kitérő után – docens voltam az ELTE főiskoláján – 1992-ben tértem vissza. Azóta vagyok igazgató, 1997-től a ciszterci rend szolgálatában. Innen az iskolai tapasztalat, de ide járt négy gyermekem is, ők is gyarapították pedagógiai ismereteimet a másik oldalról.


Magánélet.

Beszélhetünk különös vonzódásáról a lovak iránt?

Kaszkadőrségemre gondol? Sok öröm forrása volt ez a tevékenység, játék, tele gazdag élményekkel. De a család és a tanárság, így együtt, nálam mindig az első helyen állt.

In medias res: Miért népszerű a Szent Imre Gimnázium?

Kézenfekvő a válasz: tetszik amit csinálunk és ahogy csináljuk. Legalább is ezt szeretnénk hinni. Még tanulóink is terjesztik, viszik haza a híreket. De azt hiszem elsősorban azért, mert ciszterci iskola vagyunk. A negyven év hordalékaival terhelt korunkban, ahol minden globális szabadossággal van megfertőzve, a mi erkölcsi elveink biztos jövőt jelentenek a felnőtt életre készülő fiataloknak. Azok a szülők, akik ideadják gyermeküket, már kialakult egzisztenciával rendelkeznek, sokan közülük nagycsaládosak, tudnak különbséget tenni az iskolák között. Jól lehet mi nem hirdetünk olyat, amit Britits igazgató úr mondott az évkönyvekben: „Csak az a szülő hozza hozzánk gyermekét, akinek világnézeti felfogása, pedagógiai elvei megegyezik iskolánk szellemével.”


Népszerűség.

Igaz, hogy ostrom alatt van a gimnázium?

A jelentkezők száma évről évre növekszik. Erre a tanévre a négyéves képzésnél négy és félszeres, a nyolcévesnél két és félszeres a túljelentkezés.

Mi az hogy négyéves és nyolcéves képzés? A legtöbben úgy tudjuk, hogy az általános az nyolcéves, erre a négyéves középiskola épül.

Így is van. A régi ciszterci iskolák azonban bizonyítottak: tíz éves kortól lehet a legeredményesebben nevelni. Mai szép új világunkban ez fokozottan érvényes, a fiatal lélek fogékony a jóra is meg a rosszra is, a nevelést időben kell elkezdeni. Nagy eredmények tekintjük, hogy oktatási hatóságainknál sikerült elérni, hogy a régi, nyolc évfolyamos formában tanítsunk. Egy kikötésünk volt: iskolánkban jelen kell lennie a négyéves iskolai oktatásnak is. Így iskolaszerkezetünk vegyes, mert van két, esetenként három induló nyolc évfolyamos osztályunk és egy 4 éves.

Ha többszörös a túljelentkezés, kiket vesznek fel?

A négyéves képzésre jelentkezők hozott átlaga elég vegyes. A négyosztálynyi jelentkezőből éppen ki tudunk választani egy osztályra való jó tanulót.

Más a helyzet a kicsiknél. Itt majd mindenki jeles. Éves során semmire sem mentünk a szokásos bonyolult tesztrendszerrel, így kitaláltunk egy pofonegyszerű módszert. Nagyon hatásos, bevált. Most csak azt nézzük, milyen a gyerek vitalitása. Konkrétan a felvételi abból áll, hogy a korához megfelelő rövid szöveget olvastatunk vele, és utána megkérdezzük: Mit olvastál? Válaszába a szükséges helyeken belekérdezünk. Hamar kiderül reakcióképessége, kreativitása, fantáziája. (Szakemberek kérdeznek.)
Egyébként a hozott 30 + az itt szerzett 30, összesen 60 pont, mint sorrendbe állító elem megmaradt.

Nagy iskola a Szent Imre?

A férőhely határozza meg legtöbbször a létszámot, de végül is az oktatási hatóság mondja meg a felvehető tanulószámot. Ez nálunk 900 fő, jelenleg 897 tanulónk van 25 osztályban.

És a tanárok száma?

65 kinevezett tanár, ebből 25 részfoglalkozású.
Tanári kar. Meghatározó szerepe van minden iskolában. Amikor ismét a ciszterci rendé lett a Villányi úti iskola, milyen változásokra volt szükség? Hogyan sikerült úrrá lenni a minden kezdet nehéz szindrómáján?

Nem volt könnyű. Egyszerre kellett volna létrehozni egy keresztény szellemiségű iskolát és ehhez egy új tantestületet. Hamarabb megvalósult az új iskolaarculat, mint a hozzá tartozó tanári kar. A régi ciszterci nevelési elvek rendelkezésre álltak, a módszereken kellett igazítani. A megmaradt néhány nagy tapasztalatú kolléga alkotja a tantestület alapját, a többség a nemrég hadrendbe került fiatalokból áll.
Nagyobb fluktuációs változással ma már nem kell számolni, inkább a tanári munka hatékonyságában várok fejlődést. A klasszikus értelembe vett nagyhatású tantestület létrejöttére lehet, hogy még 5-10 évet várnunk kell.

És addig?

Több olyan oktatásszerkezeti, módszertani változtatás történt, amelyek elősegítik a jobb munkát. Ezeknek anyagi vonzata is van. Az iskolafenntartónak, a zirci főapátságnak joga van pl. pótlékok felemelésére, ez történt az osztályfőnökök esetében. Erről a változtatásról kicsit részletesebben. Közismert, hogy a nevelési munka legfontosabb területe az osztályfőnökség, amely egész embert kíván. Mi bevezettük a heti osztályfőnöki értekezletet, órarendi keretbe helyezve. Vagyis az iskolai órarend úgy készül, hogy valamennyi osztályfőnöknek egyazon napon és órában van „értekezleti órája” – az igazgatónál. Ez a tanár kötelező órakeretébe beszámít. Így aztán az igazgató hetenként áttekintheti a legfontosabb eseményeket, irányíthat, az osztályfőnökök pedig megoszthatják a többiekkel munkájuk során tapasztalt jókat, rosszakat. Vagy például új munkaköröket kreáltunk az órán kívüli diáktevékenység megsegítésére.

A Szent Imrében a gyerek, elvégzi az iskolát, következik az egyetem. Újabb szülői aggodalom: bekerülnek, elvégzik?

Az oktatási tárca mérlegel, összehasonlít, vizsgálja a felvételi eredményeket. E szerint iskolánk az ország több mint 700 középiskolája között a 100. helyen van.

Ezt hogyan tudják megállapítani?

A felsőoktatási felvételi arányok alapján (F/L). Hogy az érettségizett osztályok létszámából hány főt vettek fel valamely felsőoktatási intézménybe. Ez nálunk 68,40, de visszaérkező információk szerint egy éven belül megközelíti a 90-et.

Van adat az egyházi iskolákra is?

Igen, az első százban húsz egyházi középiskola van, holott országos átlagban csak 5 százaléknyi az egyházi iskolák száma.
Tehát a 100. helyen vagyunk.
Vannak jobb adatok is. Az egyetemi felvételeknél a tudományegyetemekre bekerültek már 62. helyen vannak, még jobb az eredmény a műszaki egyetemeknél, itt 58. az iskolánk. A főiskolákra kerültek rontják az átlagot, oda ti. alig jelentkezett valaki. A jövőkép jobb. A most felvett kicsik még általános iskolai átlagát nézve ők országosan a 62. helyen vannak. A szülőkről is készített felmérést az Országos Közoktatási Intézet. Itt a szülők iskolai végzettségét vizsgálták. E szerint a mi szülőink 15 egész 64 század évet jártak iskolába, ezzel az előkelő 2. helyen vagyunk az országos listán.
Eljátszani lehet ezekkel a számokkal, de azért figyelni is kell rájuk.
Nem a statisztikai adatokra válaszolva, de talán most a legkedvezőbb alkalom, hogy elmondjam: iskolánk nem elit iskola, a Budai Szent Imre Gimnázium nevelő iskola. Minden törekvésünk arra irányul, hogy az itt tanuló istenfélő, embertársait és hazáját mindennap szerető felnőtt legyen, akinek az alkotó munka életeleme.

A szlogenből, íme, életre kelt az értelem, ciszterci szellemiség, e fogalom válik valósággá!

Nem vagyunk versenyiskola, de sok jó gyerekünk van. Aki jólnevelt, az tanulni is fog. Ezért nem tudjuk, de nem is akarjuk a nevelést az oktatással összevetni.
Minden alkalmat megragadunk, ami lehetőséget ad az órán kívüli tanár-diák együttlétre. Ami a tanuló érdeklődési körébe kerül – alkalom az együttlétre. A tanár kiváló a tudomány, a technika egyes területein, újabb lehetőség. A kultúra igen széles terület, mindenütt ott vagyunk – még önálló színházzal, nagymozival is rendelkezünk. Sport, turisztika, nyári táborok, cserkészet, határokon túli hazaszeretet, mind-mind az indirekt nevelés eszközei. Elektrotechnikai felszereltségünk a legmodernebb, így remek diákújságunk van, propaganda kiadványaink magasszintűek; a Posta emlékbélyeget, levelezőlapot adott ki az iskolalapítás 90. évfordulójára. Sok minden van, amire büszke az iskola, még ha az esemény marginális is. Ilyen volt a papírgyűjtés, például az 42 tonnásra sikerült.

Mindehhez pénz kell, sok. Honnan?

Az állam adja a fejpénzt és a kiegészítőt, Zircre utalja, onnan kapjuk igazságosan elosztva a négy gimnázium között. Amit így kapunk, az a működéshez kell. Külön támogatás nincs, a Rend nem rendelkezik jövedelemmel.

Figyeltük, új fűtési rendszer létesült, az udvaron műanyag sportpályát építettek, most is folyik ott az építkezés.

Buborék-programnak hívjuk, sátortetőt kap az udvari sportpálya. Ezekhez az iskola teremti elő a pénzt a családok-szülők nagylelkű támogatása mellett.

Mibe kerül az élet a Villányi úton?

330 millió az éves keret, ezt adja az állam, 25-30 millió, amit az iskola teremt elő. Terembérekből, az alapítványhoz befolyó összegekből (1 %) és a szponzorok támogatásából. Van szponzorunk, aki munkával támogat, ha felépül a sportpálya, azt használhatják.
Filosz és pénzügyek.
Mostanában műszaki tervekkel is foglalkozom. Elkészült telkünk domboldali részének beépítési terve. Itt egy 30 x 18 méteres sportcsarnok létesülne, nagyrészt földbe süllyesztve.

Miből?

500 millióból, majd ha összejön. Biztosan megcsináljuk.

Ezt lehet nyíltan is dicsérni, az optimizmust. De az épületet járva videó kamera megfigyelő-rendszerrel is találkoztam. Milyen az iskola fegyelmi helyzete?

Minden iskolában találkozhatunk deviáns magatartással, nehéz esetekkel. Igen kiérlelt elveink vannak, ezek alapja a türelem, értelmi ráhatás. Mint igazgató, személyesen ismerem iskolánk valamennyi nehéz fiúját; addig győzködjük őket, míg nekünk lesz igazunk. Ha nem, elválnak útjaink. A kamera rendszer hasznos, egy nagyértékű tolvajlásnál a rendőrségnek sikerült azonosítani egy kívülről behatoló elkövetőt. Talán furcsának tűnik egy ilyen figyelő rendszer azoknak, akik régen jártak iskolába, de ma már szükséges, sok helyütt – ahol van rá pénz – örző-védő rendszer működik.
Íme visszatérünk a mához, közben bejártuk az iskolai élet számtalan területét.

Őszi Ferenc
(éretts.: 1945)

Nyomtatható verzió