Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium
1114 Budapest, Villányi út 27.
www.szig.hu | info@szig.hu | Tel.: +36 1 488-56-59 Fax: +36 1 488-56-85


A Diákkamara Diákérdek-csoportjának értékelése a 10.-es vizsgákról

Kérdőívek alapján is!

Tisztelt Igazgató Úr!

A Diákkamara fontos feladatának tartja a diákság tanulmányaival kapcsolatos, iskolai szinten megírandó záróvizsgák, és érettségire felkészítő vizsgák minél sikeresebb megrendezését. Ebből a célból írtunk levelet a tanév folyamán, amikor a záróvizsgák körüli félreértésekre kerestük a választ, és igyekeztünk tanácsokat adni a diákság érdekeit képviselve. Most, a tanév lezártával, és a vizsgák megírásával szeretnénk egy általános véleményt megformálni a Vezetőség felé, és egyben a tapasztalatainkból, a diákság és a tanárok visszajelzéseiből tanulva néhány tanácsot megfogalmazni a jövővel kapcsolatban.

A vizsgázás megtörténte után egyértelművé vált legtöbbünk számára, hogy a sokak által vitatott kémia és földrajz vizsgák valóban adnak a diákoknak egy általános, a tantárggyal kapcsolatban a mindennapi életben is hasznosítható, érdekes, pontos és tárgyilagos műveltséget. Ez tagadhatatlan tény, így ebből a szempontból a vizsgák valóban hasznosak. Más szempontból nézve viszont, tehát a vizsgázásra, érettségizésre való felkészítést vizsgálva nem ennyire egységes a vélemény. Egyesek szerint a történelem vizsga hasznos feladatokat tartalmaz, melyek az érettségi során is előfordulhatnak, mások szerint azonban ugyanilyen feladatokkal találkozhatunk az összes többi témazáró dolgozatban is. Ezen felül pedig a történelem vizsga formája is tökéletesen megegyezik a témazáró dolgozatokéval, az egyetlen eltérés, hogy itt 15 perccel hosszabb ideig lehet írni. Ezen vizsga tehát nem nevezhető egyértelműen hasznosnak a vizsgázás szempontjából. Témáját, tételeit tekintve furcsa volt, hogy teljes egészében tavalyi anyagot tartalmazott, legalábbis a nyolcosztályos rendszerben tanuló három osztálynak. Ezzel összefüggésben érdekes az az összefüggés is, hogy míg általában az osztályok az ősz folyamán, október környékén kapták meg a tételsort, addig a négyosztályos rendszerben tanuló „D” osztály számára már tavaly nyáron feladat volt 7 tétel kidolgozása… Őket kivéve, a másik három osztály számára a vizsga jelentős lemaradást eredményezett, közel 2 hónaposat. Ez a tételkidolgozás szempontjából hasznos, de az adott évi tananyag és majdan a tényleges érettségi szempontjából káros. Talán joggal merült föl sokakban a kérdés, hogy miért vesztegetünk el 2 hónapot az idei tanulmányokból, hogy a két év múlva levő érettségire készüljünk a tavalyi anyagból?!
A kémia záróvizsga esetében szinte senki nem tartja úgy, hogy jelentős vizsgagyakorlathoz juttatta volna. A mindennapi életből vett tételek hasznosak, és egy olyan kémiai tudást adnak, melyek nem törnek a dolgok legmélyebbjére, de nem is maradnak meg a felszínesség szintjén, és így használható, értékes tudással gyarapítják a diákokat. Formailag ebben az esetben sincs szó egy egyszerű témazárónál többről. Véleményünk szerint a kémia tételek száma eltúlzott, és emiatt ajánlott lenne a kevésbé lényeges, vagy jelentéktelenül rövid tételek kihúzása, és a tételszám csökkentése harmincra. Ez jelentősen csökkentené a diákság pánikérzését is a vizsgával kapcsolatban.
A vizsgázás módjának elsajátításával kapcsolatban egyértelműen a földrajz vizsga volt a legsikeresebb, többen mondták, hogy ez sokat segített nekik a szóbeli felelés, vizsgázás gyakorlásában. Ebből a szempontból tehát mindenképpen a leghasznosabb ez a vizsga volt. A földrajz tananyagra is igaz, hogy a vizsgák miatt több, fontos anyagrész is kimaradt, amelyek megtanulása talán van olyan fontos, mint a vizsgaanyag átismétlése (pl. világgazdaság…). Szintén egy általános műveltséget adott, azonban ebben az esetben is túlságosan nagy tételszámban. Szerencsére, már most kaptunk ígéretet a szaktanároktól, hogy csökkenteni kívánják a földrajz-tételek számát.

Kényes kérdés a felkészítés kérdése, valamint a vizsgák minél „barátságosabb” tálalása a diákság számára, hiszen az idei tapasztalat az, hogy a vizsgáknak „nagyobb volt a füstje, mint a lángja”, tehát indokolatlanul nagy aggodalmat, stresszt, indulatot váltott ki a diákokból, pusztán a nem előnyös „beharangozás” miatt. A felkészítés legjobb megoldása abból a szempontból nehéz, hogy évfolyamon belül az osztályokat más-más tanár tanítja, emiatt osztályonként eltérő a felkészítés is. Ez meglátszik a vizsgaeredményeken, és a vizsga szintjével kapcsolatos véleményen is: a felkészülést többnyire dicsérő A-sok eredményei az évfolyam szintjén a legjobbak, míg a felkészítést erősen szidó B-seknél csak a ponthatárok lejjebb szállításával sikerült ötös vizsgát felmutatni.
A vizsgák olyan plusz terheket rónak a diákságra, ami jelentősen megnehezíti az egyébként is fáradalmas év végi hajtást: a vizsgákra való készülés más tantárgyak kárára megy, többen előrehozott érettségit, vagy nyelvvizsgát tesznek. Mostanság már mindenkinél átlagossá vált az éjszakai tanulás, a kialvatlanság, és egy-két embernél ez nem csak fizikai és szellemi, hanem lelki nehézségekhez is vezetett.

A véleményeket tanulmányozva és egymást meghallgatva a Diákérdek-csoport 2006.június.14.-i ülésén úgy határozott, hogy az alábbi javaslattal áll az Igazgatóság és az érintett munkaközösségek felé:
A nagymértékű lemaradás és a vizsgahelyzet-tanulás szempontjából haszontalan tizedikes történelem vizsgákat töröljék el. Érettségi-jellegű feladatok gyakorlására, tételkidolgozásra van elég idő 12. osztályban is, nem érdemes tehát megszakítani a történelem anyag folyamatosságát, hogy lemaradást szerezve írjunk egy egyszerű témazárót.
Mindenképpen csökkentsék a kémia és földrajz vizsgák tételszámát, és a pánikkeltő és más negatív hatással járó „vizsga” szó helyett használják a „zárótémazáró” vagy a „tantárgyzáró” elnevezést.
A vizsgák miatti lemaradás és az egyenlőtlen felkészítés miatt tanácsoljuk, hogy a tételek anyagát építsék be a tanmenetbe. Ez azt jelentené, hogy 8. illetve 9. év elején ismertessék a tételsorokat a diákokkal, amelyek ezentúl az adott tantárgy tanulása során a legalapvetőbb elsajátítandó tudást fogják jelenteni. Amikor a normál anyag egy hozzá kapcsolódó tételhez érkezik, pontosan és alaposan dolgozzák ki az adott tételt, és a témazáróban kérjék számon a vizsgához hasonló, vagy kifejtős formában. Legyenek a tételek olyan alapkérdések, melyekre bármikor felelni kell tudnia a diáknak. Végül pedig, 10. osztályban, a tanulmányok lezárásaként, az utolsó 3-4 hétben építsenek be a tanárok egy ismétlést, melyben a tételeket felhasználva átismétlik a tantárgy legfontosabb összefüggéseit, tudását, rendszerezve ezáltal a diákban a tantárgyat. Az ismétlés után pedig írassanak egy „tantárgytémazárót” a tételekből, ahogy az idén is történt. A földrajz esteében, a rendkívül pozitív visszajelzés miatt, természetesen tartsák meg a szóbeli vizsgázást, de itt is hasonló felkészítést követve. Ebben a rendszerben folyamatosan, megújulva lennének tudatosítva a diákokban a legfontosabb ismeretek az adott tantárggyal kapcsolatban, valamint a terheket is elosztaná, nagy súlyt levéve ezzel a diákok válláról. A 2006/2007-es tanévben a leendő 9. osztályosok már ennek a szellemében tanulhatnának, a 10. osztályosok pedig az ideihez hasonló vizsgát írhatnának.

Őszintén reméljük, hogy sikerült mindenki számára elfogadható, hasznos és előnyös terveket kidolgoznunk, melyeket az Igazgató Úr és a Tanárok is támogathatónak ítélnek.

Tisztelettel:



Budapest, 2006. június 17.

Creation:2008-01-15 00:47

Upload:2008-01-15 00:47:18