Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium
1114 Budapest, Villányi út 27.
www.szig.hu | info@szig.hu | Tel.: +36 1 488-56-59 Fax: +36 1 488-56-85


Riport Béla bával

Beszélgetés Béla bával, a gimnázium egykori diákjával, a 25. Szent Imre Cserkészcsapat újra ébresztőjével, a magyar cserkészmozgalom egyik legidősebb, mindenki által tisztelt és szeretett Erődi-Harrach Béla bátyánkkal.


Kedves Béla bá, szeretettel köszöntöm iskolánk ifjúsága nevében. Sokszor szeretnénk megkérdezni, mi az, ami oly gyakran vonzza hozzánk vissza, az egykor volt iskolájába?

Köszönöm a kedvességet, hogy egy rövid beszélgetés erejéig szólhatok arról az örömről, amely mindig elfog, amidőn ide, az én egykori iskolámba eljöhetek. Nehéz lenne e kérdésre mindazt elmondani, ami engem ide köt, hiszen életem megannyi örömteli élménye, az életre szóló szellemi-lelki-erkölcsi eligazítások, az emberré fejlődés erősen emelkedő fiatalkori útja, a családi alapú pozitív életszemlélet gyökerei jelentős részben itt indítottak engem arra az útra, amely sok évtizedes életem nyomvonalát határozta meg. A nagyszülői és szülői ház erőteljes példája és családi melege mellett e gimnázium és a cserkészet kemény fegyelme, öntudatot adó, akaratot erősítő, világképet alakító, közösségi felelősségre nevelő, életcélt mutató rendje alakítottak azzá, aki lettem és vagyok, amíg élek. Emberebb emberré és magyarabb magyarrá lenni! Ezt tanultuk.

Itt tanultam meg, hogy születésével minden ember, minden újszülött a Gondviseléstől - a génjei útján - valamely meghatározott feladatot kap, amelyet felismerve és vállalva a legtöbbet teheti a közösségért, hiszen ez a reá váró „személyes küldetés”, ez az ő igazi „missziós feladata”. Ezt felismerve és az előtte tornyosuló akadályok leküzdését is tiszta lélekkel, kemény akarattal vállalva juthat el a mindig tiszta lelkű életút valóban megélt „boldogságra”. Én itt, a nyolc gimnáziumi osztály és a cserkészet gazdag lelkű légkörében ismertem fel a magam egész életre szóló feladatát, vállaltam és az Úristen kegyelmével, minden képességemmel teljesítettem azt. E feladat sorába tartozik az a kötelesség is, hogy ami jót, értékeset, szépet, igazat ifjú koromban, majd az élet sorában kaptam, amit tanultam, megéltem és meg tudtam oldani, azt tovább kell adnom. Nyitott szívvel és bőkezűen szét kell szórnom, mert nyomomban jönnek az újabb generációk, amelyeknek példát kell adnom, bizonyítanom kell, hogy lehet a halálig emelt fejjel, lelkiismerettel, nemes célokért élni.

Ahányszor az iskolába megyek, mindig adódik valamilyen érdekes, jelentős, az ifjúságot közelről érintő gondolat, esemény, lehetőség, amelyről Párdányi Miklós igazgató urat, esetleg valakit a tanári karból, vagy a cserkészcsapat vezetői közül értesíteni szeretnék. Mindig úgy lépem át az iskola küszöbét, mintha haza érkeznék. Nagyszerű dolog tapasztalni, hogy a jelenlegi, tehát az újra támadt Szent Imre gimnázium hű maradt az egykori szellemhez, hogy viszszaszerezte eredeti szépségét, lelki kincseit és ugyanolyan kemény akaratú, jellemű embereket bocsájt ki, mint az én ifjúságom idején.

Tudjuk, hogy Béla bá mindig valamilyen nagy jelentőségű feladat megoldásán, olyasvalamin dolgozott és dolgozik ma is, ami valahogyan az ifjúság jövőjének alakításával függött vagy függ össze. Nem mondana nekünk néhány szót jelenlegi munkájáról?

Köszönöm a kérdést, amely ismét a szívembe talált! Az Úristen végtelen kegyelmének köszönöm, hogy kilenc évtizedes életem lehajló ágán is lehetőség nyílik előttem az élethivatásomnak vallott feladatköröm nagy lehetőségei között olyant vállalni, ami Kelet-Közép-Európa 17 országában, főleg a cserkész ifjúság közös erejű és közös célú történelem-építését szolgálhatja. Nyitott kérdés, hogyan készülhet fel Kelet-Közép-Európa 17 EU csatlakozásra váró országának ifjúsága a minden bizonnyal bekövetkező hatalmas európai társadalmi változásra, amely majd meghatározza az elsorvadó országhatárok következtében alakuló új társadalmi létfeltételeket? Hogyan készülhet fel 17 ország egymást alig ismerő ifjúsága a közös európai jövő építéséhez elengedhetetlen új szellemiség kialakítására?

Mit tud a cserkészet eszmevilága és közismert pedagógiája a mai nagy történelmi súlyú feladatok megoldásához, a legnagyobb kérdések megválaszolásához hozzáadni? Melyek azok a közösséget építő lehetőségek, amelyek a cserkészet előtt nyitva állanak és elmulasztásuk történelmi hibákká növekedhetnek? Hogyan lehet a kelet-európai népek egymás ellen feszülő bizalmatlanságát, engesztelhetetlen gyűlöletét egymás elfogadására fordítani, sőt a cserkész segítőkészség erkölcsi kötelességévé alakítani? Cserkész és nem cserkész környezetben gyakran ismétlem, az egykori gimnáziumomban tanult és azóta vallott életelvet: akármilyen ferdült is az emberi társadalom erkölcsi érzelemvilága, itt nincs joga a lemondásnak, itt nincs helye a „lehetetlenség” pesszimizmusának. Magunkon kezdve, türelemmel, akarattal, önfegyelemmel és rendíthetetlen kitartással célhoz fogunk érni. Ez az, amin én dolgozom. Ez éltet és tölti el minden gondolatomat, minden szándékomat. Ez az, ami engem most is, ma is és minden nap ide hoz, ide hajt az iskolához, az egykori iskolámhoz köt. Amíg élek, dolgom van az iskolában az ifjúsággal és azzal a feladattal, amelyet egykoron itt, az iskola szellemi légkörében ismertem meg és ismertem fel. Egy Kelet-Közép-Európai Cserkésztestvéri Centrumot törekszem elgondolni, lábra állítani és e hatalmas akcióba a magyar cserkészetet, de ugyanígy 17 közép-európai cserkészet cserkész ifjúságát is belevonni.

Köszönjük Béla bá szeretetet indító szavait és kérjük, beszéljen nekünk máskor is sok olyan élményéről és tapasztalatáról, amely a mai kor ifjúságának is értékes eligazítást tud adni.

Nagyon szívesen vállalom. Megbeszélhetnénk közösen egy tematikát, amelynek gondolataiból aztán válogatni lehetne.

Creation:2004-03-19

Upload:2004-03-21 18:08:07