|
Ciszterci ifjúsági mozgalmakról
Az Új Ember 2006 november 5.-i számának Könyvespolcra rovatában olvashattuk.
Több, mint személyes élménybeszámoló vagy napló, színesebb és szemé1yesebb, mint egy tanulmány. Dékány Csaba mérnök magát "nem szakmabeli" történésznek nevezi, de egy olyan szentimrevárosi nemzedéknek tagja, amely a közelmúlt évtizedek egyháztörténetét értékeivel, örömeivel, nem csak börtöneivel élhette át. A ciszterci rend budai Szent Imre Gimnáziumának szerzetestanárai "lépést váltottak" ugyan, de nevelő hivatásukat tovább élték. 1949-től 1989-ig; de főként a hatvanas évekig egyszerre jelentett hitoktatást, vallásos nevelést, cserkészhagyományt az a csoportmunka, mely nem végződött a belügyi kihallgató szobákban és börtöncellákban, mert kiteljesedett egy nemzedék, családi és hivatásbeli életében. Ez a nemzedék ma már a nagyszülők gondjával adja tovább, amit kapott. Az olvasó továbbra is nagyon fontosnak tartja a "szakmabeli" kutatást, feltárást, az egyház- és rendtörténet e fejezetének feldolgozását, de ugyancsak nélkülözhetetlennek értékeli azok munkáját, akik – mint Dékány Csaba – fontos élményanyaggal készítik elő és ösztönzik e munkát. Mélységesen igaz, amit a borítón, olvashatunk: "Nem volt könnyű, az idő tájt igaz embernek. megmaradni. Sokaknak sikerült, és ez a könyv azért született, hogy a 'következő generációknak példaként, erőforrásul szolgáljon."
(Dékány Csaba: A ciszterci mozgalmakról 1949-1989. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium kiadása, 2005: Ára 600 Ft)
(rosdy)
Nyomtatható verzió
|
|