Főoldal | Aktuális | Levelezés | Naptár | Honlaptérkép | Elérhetőségeink | Tanusitvany

.: Menü :.

Elérhetőségeink

Vezetőség

Titkárság

Gondnokság

Pénztár

Kápolna

Orvosi Rendelő

Iskolapszichológus

Gyermekvédelmi felelős

Pingvin SZIGet

Iskolatörténet

Házirend

Csengetési rend

Pedagógiai program

SZMSZ

Hirdetmények

Iskola rendőre

.: Névnap :.

Ma Bulcsú napja van!


.: Linkek :.

Párdányi Miklós

igazgató (1997-2012)

Fakuló emlékeink sorában előkelő helyen áll az a Villányi úti épület. Iskola, ciszterci gimnázium, ahol annak idején nagy tudású férfiak fogták meg kezünket és vezettek a sok új ismeretlen felé.


De elmentek ők már mind, csak az épület maradt itt. És a szellem világa, a tudás és a hit, amely már egy megújult ciszterci jelvény alatt világol a nyüzsgő diákhadakra. Lüktető élet folyik a régi falak között, ciszterci diáknak lenni ismét rangot jelent.

Pedig az újrakezdés munka volt, nagy munka, héroszi küzdelemmel párosulva, ma már kevesen gondolnak rá. Azóta folyik a léleképítés, de most már úgy mondják: napi gondokkal. Akkor is, most is ugyanaz a vezető, őt, a halkszavú igazgatót szeretnénk bemutatni.

Amíg eljutunk az igazgatói irodáig, szembeötlik egy-két jelenség, ami a mi időnkben bizony nem volt. Például zárva van a földszinti csapóajtó. Ha ki akar valaki jönni az épületből, csöngetni kell a portásnak.

Más. A lépcsők mentén a falakon tablók: üveg alatt az iskolaalapító okirat, tervrajzok, iskolateremtő dokumentumok, fényképek az ősökről, akik létrehozták ezt a hatalmas épületet. Fehér-fekete reverendások, akik értelmiségieket neveltek ennek a szerencsétlen huszadik századi hazának. Ez már nemcsak múltidézés, tisztelgés, ez már pedagógia a falakon is. Ez is új. Lépjünk be a párnázott ajtón.
IGAZGATÓ – nem nyolcórás munkaidőben.

Dr. Párdányi Miklós, 60 éves, történész.Szikár, sportos alkat, munkában, mozgásban élénk, ezért is került ide az életkor. Meg hogy igazolja, hogy gyűlhetett fel benne ennyi tapasztalat.(Fényképéről a kötelező tablóképi szigor tekint le ránk.)


Születés, család

– minden életrajz ezzel kezdődik, mégis kezdjük itt az iskolával, az épülettel. Igaz, hogy életében meghatározó volt ez a sárga épület?

Születésemtől fogva budai vagyok, de életem első hat hetét pincében töltöttem, így csak jóakarattal mondható, hogy itt láttam meg a napvilágot. Ekkor, 1944 végén kezdődött Buda ostroma.

A Villányi úti épület? Igen ide jártam négy évig, itt a József Attilában érettségiztem 1963-ban, majd töltöttem tanárságom első boldog tíz évét. Majd egy kis kitérő után – docens voltam az ELTE főiskoláján – 1992-ben tértem vissza. Azóta vagyok igazgató, 1997-től a ciszterci rend szolgálatában. Innen az iskolai tapasztalat, de ide járt négy gyermekem is, ők is gyarapították pedagógiai ismereteimet a másik oldalról.


Magánélet.

Beszélhetünk különös vonzódásáról a lovak iránt?


Kaszkadőrségemre gondol? Sok öröm forrása volt ez a tevékenység, játék, tele gazdag élményekkel. De a család és a tanárság, így együtt, nálam mindig az első helyen állt.

In medias res: Miért népszerű a Szent Imre Gimnázium?

Kézenfekvő a válasz: tetszik amit csinálunk és ahogy csináljuk. Legalább is ezt szeretnénk hinni. Még tanulóink is terjesztik, viszik haza a híreket. De azt hiszem elsősorban azért, mert ciszterci iskola vagyunk. A negyven év hordalékaival terhelt korunkban, ahol minden globális szabadossággal van megfertőzve, a mi erkölcsi elveink biztos jövőt jelentenek a felnőtt életre készülő fiataloknak. Azok a szülők, akik ideadják gyermeküket, már kialakult egzisztenciával rendelkeznek, sokan közülük nagycsaládosak, tudnak különbséget tenni az iskolák között. Jól lehet mi nem hirdetünk olyat, amit Britits igazgató úr mondott az évkönyvekben: „Csak az a szülő hozza hozzánk gyermekét, akinek világnézeti felfogása, pedagógiai elvei megegyezik iskolánk szellemével.”


Népszerűség.

Igaz, hogy ostrom alatt van a gimnázium?


A jelentkezők száma évről évre növekszik. Erre a tanévre a négyéves képzésnél négy és félszeres, a nyolcévesnél két és félszeres a túljelentkezés.

Mi az hogy négyéves és nyolcéves képzés? A legtöbben úgy tudjuk, hogy az általános az nyolcéves, erre a négyéves középiskola épül.

Így is van. A régi ciszterci iskolák azonban bizonyítottak: tíz éves kortól lehet a legeredményesebben nevelni. Mai szép új világunkban ez fokozottan érvényes, a fiatal lélek fogékony a jóra is meg a rosszra is, a nevelést időben kell elkezdeni. Nagy eredmények tekintjük, hogy oktatási hatóságainknál sikerült elérni, hogy a régi, nyolc évfolyamos formában tanítsunk. Egy kikötésünk volt: iskolánkban jelen kell lennie a négyéves iskolai oktatásnak is. Így iskolaszerkezetünk vegyes, mert van két, esetenként három induló nyolc évfolyamos osztályunk és egy 4 éves.

Ha többszörös a túljelentkezés, kiket vesznek fel?

A négyéves képzésre jelentkezők hozott átlaga elég vegyes. A négyosztálynyi jelentkezőből éppen ki tudunk választani egy osztályra való jó tanulót.

Más a helyzet a kicsiknél. Itt majd mindenki jeles. Éves során semmire sem mentünk a szokásos bonyolult tesztrendszerrel, így kitaláltunk egy pofonegyszerű módszert. Nagyon hatásos, bevált. Most csak azt nézzük, milyen a gyerek vitalitása. Konkrétan a felvételi abból áll, hogy a korához megfelelő rövid szöveget olvastatunk vele, és utána megkérdezzük: Mit olvastál? Válaszába a szükséges helyeken belekérdezünk. Hamar kiderül reakcióképessége, kreativitása, fantáziája. (Szakemberek kérdeznek.)
Egyébként a hozott 30 + az itt szerzett 30, összesen 60 pont, mint sorrendbe állító elem megmaradt.

Nagy iskola a Szent Imre?

A férőhely határozza meg legtöbbször a létszámot, de végül is az oktatási hatóság mondja meg a felvehető tanulószámot. Ez nálunk 900 fő, jelenleg 897 tanulónk van 25 osztályban.

És a tanárok száma?

65 kinevezett tanár, ebből 25 részfoglalkozású.
Tanári kar. Meghatározó szerepe van minden iskolában. Amikor ismét a ciszterci rendé lett a Villányi úti iskola, milyen változásokra volt szükség? Hogyan sikerült úrrá lenni a minden kezdet nehéz szindrómáján?

Nem volt könnyű. Egyszerre kellett volna létrehozni egy keresztény szellemiségű iskolát és ehhez egy új tantestületet. Hamarabb megvalósult az új iskolaarculat, mint a hozzá tartozó tanári kar. A régi ciszterci nevelési elvek rendelkezésre álltak, a módszereken kellett igazítani. A megmaradt néhány nagy tapasztalatú kolléga alkotja a tantestület alapját, a többség a nemrég hadrendbe került fiatalokból áll.
Nagyobb fluktuációs változással ma már nem kell számolni, inkább a tanári munka hatékonyságában várok fejlődést. A klasszikus értelembe vett nagyhatású tantestület létrejöttére lehet, hogy még 5-10 évet várnunk kell.

És addig?

Több olyan oktatásszerkezeti, módszertani változtatás történt, amelyek elősegítik a jobb munkát. Ezeknek anyagi vonzata is van. Az iskolafenntartónak, a zirci főapátságnak joga van pl. pótlékok felemelésére, ez történt az osztályfőnökök esetében. Erről a változtatásról kicsit részletesebben. Közismert, hogy a nevelési munka legfontosabb területe az osztályfőnökség, amely egész embert kíván. Mi bevezettük a heti osztályfőnöki értekezletet, órarendi keretbe helyezve. Vagyis az iskolai órarend úgy készül, hogy valamennyi osztályfőnöknek egyazon napon és órában van „értekezleti órája” – az igazgatónál. Ez a tanár kötelező órakeretébe beszámít. Így aztán az igazgató hetenként áttekintheti a legfontosabb eseményeket, irányíthat, az osztályfőnökök pedig megoszthatják a többiekkel munkájuk során tapasztalt jókat, rosszakat. Vagy például új munkaköröket kreáltunk az órán kívüli diáktevékenység megsegítésére.

A Szent Imrében a gyerek, elvégzi az iskolát, következik az egyetem. Újabb szülői aggodalom: bekerülnek, elvégzik?

Az oktatási tárca mérlegel, összehasonlít, vizsgálja a felvételi eredményeket. E szerint iskolánk az ország több mint 700 középiskolája között a 100. helyen van.

Ezt hogyan tudják megállapítani?

A felsőoktatási felvételi arányok alapján (F/L). Hogy az érettségizett osztályok létszámából hány főt vettek fel valamely felsőoktatási intézménybe. Ez nálunk 68,40, de visszaérkező információk szerint egy éven belül megközelíti a 90-et.

Van adat az egyházi iskolákra is?

Igen, az első százban húsz egyházi középiskola van, holott országos átlagban csak 5 százaléknyi az egyházi iskolák száma.
Tehát a 100. helyen vagyunk.
Vannak jobb adatok is. Az egyetemi felvételeknél a tudományegyetemekre bekerültek már 62. helyen vannak, még jobb az eredmény a műszaki egyetemeknél, itt 58. az iskolánk. A főiskolákra kerültek rontják az átlagot, oda ti. alig jelentkezett valaki. A jövőkép jobb. A most felvett kicsik még általános iskolai átlagát nézve ők országosan a 62. helyen vannak. A szülőkről is készített felmérést az Országos Közoktatási Intézet. Itt a szülők iskolai végzettségét vizsgálták. E szerint a mi szülőink 15 egész 64 század évet jártak iskolába, ezzel az előkelő 2. helyen vagyunk az országos listán.
Eljátszani lehet ezekkel a számokkal, de azért figyelni is kell rájuk.
Nem a statisztikai adatokra válaszolva, de talán most a legkedvezőbb alkalom, hogy elmondjam: iskolánk nem elit iskola, a Budai Szent Imre Gimnázium nevelő iskola. Minden törekvésünk arra irányul, hogy az itt tanuló istenfélő, embertársait és hazáját mindennap szerető felnőtt legyen, akinek az alkotó munka életeleme.

A szlogenből, íme, életre kelt az értelem, ciszterci szellemiség, e fogalom válik valósággá!

Nem vagyunk versenyiskola, de sok jó gyerekünk van. Aki jólnevelt, az tanulni is fog. Ezért nem tudjuk, de nem is akarjuk a nevelést az oktatással összevetni.
Minden alkalmat megragadunk, ami lehetőséget ad az órán kívüli tanár-diák együttlétre. Ami a tanuló érdeklődési körébe kerül – alkalom az együttlétre. A tanár kiváló a tudomány, a technika egyes területein, újabb lehetőség. A kultúra igen széles terület, mindenütt ott vagyunk – még önálló színházzal, nagymozival is rendelkezünk. Sport, turisztika, nyári táborok, cserkészet, határokon túli hazaszeretet, mind-mind az indirekt nevelés eszközei. Elektrotechnikai felszereltségünk a legmodernebb, így remek diákújságunk van, propaganda kiadványaink magasszintűek; a Posta emlékbélyeget, levelezőlapot adott ki az iskolalapítás 90. évfordulójára. Sok minden van, amire büszke az iskola, még ha az esemény marginális is. Ilyen volt a papírgyűjtés, például az 42 tonnásra sikerült.

Mindehhez pénz kell, sok. Honnan?

Az állam adja a fejpénzt és a kiegészítőt, Zircre utalja, onnan kapjuk igazságosan elosztva a négy gimnázium között. Amit így kapunk, az a működéshez kell. Külön támogatás nincs, a Rend nem rendelkezik jövedelemmel.

Figyeltük, új fűtési rendszer létesült, az udvaron műanyag sportpályát építettek, most is folyik ott az építkezés.

Buborék-programnak hívjuk, sátortetőt kap az udvari sportpálya. Ezekhez az iskola teremti elő a pénzt a családok-szülők nagylelkű támogatása mellett.

Mibe kerül az élet a Villányi úton?

330 millió az éves keret, ezt adja az állam, 25-30 millió, amit az iskola teremt elő. Terembérekből, az alapítványhoz befolyó összegekből (1 %) és a szponzorok támogatásából. Van szponzorunk, aki munkával támogat, ha felépül a sportpálya, azt használhatják.
Filosz és pénzügyek.
Mostanában műszaki tervekkel is foglalkozom. Elkészült telkünk domboldali részének beépítési terve. Itt egy 30 x 18 méteres sportcsarnok létesülne, nagyrészt földbe süllyesztve.

Miből?

500 millióból, majd ha összejön. Biztosan megcsináljuk.

Ezt lehet nyíltan is dicsérni, az optimizmust. De az épületet járva videó kamera megfigyelő-rendszerrel is találkoztam. Milyen az iskola fegyelmi helyzete?

Minden iskolában találkozhatunk deviáns magatartással, nehéz esetekkel. Igen kiérlelt elveink vannak, ezek alapja a türelem, értelmi ráhatás. Mint igazgató, személyesen ismerem iskolánk valamennyi nehéz fiúját; addig győzködjük őket, míg nekünk lesz igazunk. Ha nem, elválnak útjaink. A kamera rendszer hasznos, egy nagyértékű tolvajlásnál a rendőrségnek sikerült azonosítani egy kívülről behatoló elkövetőt. Talán furcsának tűnik egy ilyen figyelő rendszer azoknak, akik régen jártak iskolába, de ma már szükséges, sok helyütt – ahol van rá pénz – örző-védő rendszer működik.
Íme visszatérünk a mához, közben bejártuk az iskolai élet számtalan területét.




Egy igazgatót akartunk bemutatni, végül is a mindennapok munkájáról beszéltünk, szándékok és elképzelések kerültek szóba, de rövid pillanatra bepillanthatunk egy konzervatív iskola életébe. Olyan világban konzervatív ez az iskola, ahol az állami irányítás és a társadalom többsége is más világnézetet vall és más életvitelt tart jónak, mint amit az igazgató Isten és a modern pedagógia segítségével meg akar valósítani.

Jövőkép?

Az iskola igazgatója tudja, hogy hogyan. És akik a legérdekeltebbek ebben? A fiatalok? Két itt érettségizett egyetemista szavával szeretnék válaszolni. A nagyszerű PINGVIN-ben olvastam, a lány az ELTÉ-ről tekint vissza, a fiú műegyetemista.
Abban mindketten egyet mondanak, hogy kegyetlen az élet ott, ahova kerültek. Tanulni, dolgozni ugyan lehet, a távlatok beláthatatlanok, de magányosak, de barátság, se közös pillanatok, tombol az individualizmus. A fiú volt már nyári táborban, megdöbbentette az ott eluralkodott alkoholizmus és nemi szabadosság. Mindketten meghatódva néznek vissza az Alma Materre. Négy év alatt egy csodálatos szigeten éltek, olyan búra alatt, ami még most is védi őket.
Mi öregdiákok tudjuk, már megpróbáltuk: ez a védelem egy egész életre szól.


Őszi Ferenc
(éretts.: 1945)

Az írás megjelent Ciszterci Diákszövetség Budai Osztályának tájékoztatójában, a Budai FehérFeketében.

Nyomtatható verzió

Az oldal folyamatosan frissül A weboldal motorja: Írj az oldal karbantartójának